Az alábbiakban azokat a lehetőségeket, módszereket, adatbázisokat mutatjuk be, amelyek segítségével amatőr módon is hozzáfoghatunk a családunk történetének feltárásához.
Így kezdd el a családkutatást
A családfakutatás legfontosabb alapját az anyakönyvek adják, ugyanakkor ezek hiányában számos más dokumentum is hasznos kiindulópont lehet. Értékes adatokat hordozhatnak például a gyászjelentések, végrendeletek, esküvői meghívók, önéletrajzok, naplók, levelek, képeslapok, régi újságcikkek, telefonkönyvek, tulajdoni lapok, választói névjegyzékek, katonai iratok, sírfeliratok, valamint a családi fényképek és az azok hátoldalára írt megjegyzések.
A kutatás megkezdése előtt célszerű minden fellelhető információt összegyűjteni. Egyes családok gondosan megőrzik a régi irataikat, ami jelentősen megkönnyíti a munkát, hiszen ezek között gyakran megtalálhatók a szükséges források. Más esetekben a dokumentumok rendszerezése kevésbé jellemző, ilyenkor azonban a családi fotóalbumok is fontos nyomokat rejthetnek. Nem ritka, hogy egy-egy fénykép hátoldalán nevek, dátumok vagy helyszínek szerepelnek. Amennyiben a tárgyi emlékek elvesztek vagy megsemmisültek – például egy lakástűz során –, érdemes távolabbi rokonokat vagy közeli családi ismerősöket megkérdezni, akik gyakran segíthetnek a kutatás elindításában.
Anyakönyvek és nyilvántartások
Az anyakönyvezés feladata kezdetben az egyházakhoz tartozott, amelyek a születéseket (kereszteléseket), házasságokat és haláleseteket rögzítették. Magyarországon a katolikus anyakönyvek vezetését 1625-ben tették kötelezővé országos szinten. A protestáns felekezetek 1785-ben kaptak jogot az önálló anyakönyvezésre, míg az izraelita lakosság nyilvántartása 1851-ben indult meg. Bár nem mindenhol volt kötelező a vezetés, több településen már korábban is készültek feljegyzések.
A ma használatos polgári anyakönyvezést 1895 októberében vezették be. Az anyakönyvek három fő típusba sorolhatók: születési (vagy keresztelési), házassági és halotti anyakönyvek. Az egyházi anyakönyveket korábban a hitközségek őrizték, ma már digitális másolataik elérhetők a Magyar Nemzeti Levéltárban és más online adatbázisokban. A polgári anyakönyvek elsősorban levéltárakban kutathatók, de egyes dokumentumokról kivonat kérhető az önkormányzatok anyakönyvi hivatalainál is. Fontos azonban tudni, hogy a hatályos adatvédelmi szabályok értelmében ezekbe az iratokba csak egyenesági leszármazottak tekinthetnek be.
A családfakutatás során különösen lényeges adatok a név, a dátum, a helyszín és a vallás. Ezek, illetve ezek kombinációi segítenek abban, hogy felmenőink nyomát generációról generációra visszakövethetővé tegyük.
Az anyakönyvek tartalma
A születési vagy keresztelési anyakönyvekben szerepel a gyermek neve, neme, vallása, születési vagy keresztelési ideje és helye, valamint az is, hogy törvényes vagy törvényen kívül született-e. Emellett megtalálhatók a szülők nevei, életkora, lakhelye, továbbá a keresztszülők adatai. A megjegyzések között későbbi eseményekre, például házasságra, halálozásra, név- vagy vallásváltoztatásra, illetve örökbefogadásra vonatkozó információk is feltűnhetnek.
A házassági anyakönyv rögzíti a házasságkötés helyét és idejét, a házasulók nevét, vallását, életkorát vagy születési adatait, korábbi családi állapotukat, lakcímüket, valamint szüleik és az esküvői tanúk nevét. A megjegyzések rovat itt is tartalmazhat későbbi változásokat, például válásra vagy halálozásra utaló adatokat.
A halotti anyakönyv az elhunyt nevét, életkorát vagy születési adatait, vallását, lakhelyét és szülei nevét tünteti fel, továbbá a halál okát, időpontját és helyszínét is rögzíti.
A családfa megjelenítése
A családfa ábrázolásának módja elsősorban egyéni ízlés kérdése. Van, aki hagyományos faszerkezetben rajzolja meg felmenőit, mások inkább egy füzetben, sorban vezetik fel a generációkat. Számos előre elkészített sablon, munkafüzet és könyv is elérhető, amelyek megkönnyítik az adatok rendszerezését.
Napjainkban digitális eszközök is rendelkezésre állnak: különféle családfakészítő programok érhetők el online vagy offline formában, ingyenesen vagy előfizetéses rendszerben. Ezek lehetőséget adnak fényképek és dokumentumok csatolására, valamint a családfa kinyomtatására is. Emellett létezik a genogram, más néven genoszociogram, amely jellemzően a nagyszülőkig ábrázolja a családot, és grafikus jelölésekkel további információkat is közöl.
Bármely megoldást is választjuk, egy dolog állandó: ahogy egyre távolabb haladunk vissza az időben, a felmenők száma folyamatosan növekszik. Két szülő, négy nagyszülő, nyolc dédszülő, tizenhat ükszülő és harminckét szépszülő alkotja az egyre terebélyesebb családfát.
Digitális adatbázisok amatőr családkutatók számára
Magyar vonatkozású források
Magyar Nemzeti Levéltár – Adatbázisok Online
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu
Ingyenes nemzetközi adatbázisok
FamilySearch – https://www.familysearch.org
WikiTree – https://www.wikitree.com
Geneanet – https://www.geneanet.org
Temetői és sírfelirat adatbázisok
Find a Grave – https://www.findagrave.com
Interment.net – https://www.interment.net
Részben vagy teljesen fizetős adatbázisok
MyHeritage – https://www.myheritage.com
Ancestry – https://www.ancestry.com
Tipp
Mindig a családi emlékekkel és az ingyenes adatbázisokkal érdemes kezdeni, majd fokozatosan haladni a levéltári és előfizetéses források felé.
Érdemes tudni…
A családtörténeti forrásanyagok egy része ingyenes vagy fizetős magyar, illetve nemzetközi weboldalakon keresztül is elérhető. Ez azonban csak bizonyos iratanyagokra és anyakönyvekre vonatkozik, ezen belül is csak bizonyos területekre és évkörökre korlátozódik. Vannak iratanyagok, amelyeket lassan, de folyamatosan digitalizálnak és részben elérhetővé tesznek, míg más iratanyagokat, a tartalmazó úgynevezett érzékeny adatok miatt, védett dokumentumokként kezelnek.
Érdemes tudni, hogy a magyarországi levéltári kutatás szigorúan szabályozott, főként a polgári anyakönyvek tekintetében. Az egyházi anyakönyvekben történő kutatás nincs korlátozva, az állami anyakönyvek a hatályos jogszabályok értelmében, születési anyakönyvek esetén, az anyakönyv keletkezésétől számított 110 év eltelte után, házassági anyakönyvek esetén a keletkezéstől számított 87 év eltelte után, halotti anyakönyvek estén a halotti bejegyzés keletkezését követő 30 év eltelte után lehet kutatni.
A jogszabály jelenleg hatályos állapota: 2010. évi I. törvény 93/A. § „Az anyakönyv kutathatósága” https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000001.tv
A közlevéltárak anyagaiban történő kutatás feltételei és a védett dokumentumok Az 1990. május 1-e után keletkezett levéltári anyagban a keletkezéstől számított 30 év, az 1990. május 2-a előtt keletkezett iratok esetében 15 év.
Személyes adatokat tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozásától eltelt 30 év után, vagy ha a halálozás időpontja nem ismert az érintett születésétől számított 90 év után válik kutathatóvá. Ha sem a születés, sem a halálozás időpontja nem ismert a levéltári anyag keletkezésétől számított 60 év a védelmi idő. Bizonyos védett iratok esetén, egyenesági leszármazott betekintést nyerhet a kívánt dokumentumba, az egyenesági leszármazás igazolását követően, de csak az irat anonimizált formájába, ami annyit jelent, hogy az egyenesági felmenő kivételével, minden más dokumentumban szereplő személy érzékeny adatát és személyes vonatkozásait törlik. Védett anyagok esetén az igazolt leszármazott csak egyenesági hozzátartozóval kapcsolatos anyagba nyerhet betekintést, oldalági hozzátartozó vonatkozó dokumentumaiba már nem.
A jogszabály jelenleg hatályos állapota: 1995. évi LXVI. törvény, IV. fejezet 22.§-29.§ „A közlevéltár anyagának használata. A közlevéltár anyagában történő kutatás” https://njt.hu/jogszabaly/1995-66-00-00.32 Mindezek alól kivétel képeznek a ”támogatói állásfoglalással” rendelkező kutatók, akik tudományos céllal kutathatják a véde dokumentumokat és anyakönyveket.
Fontos dátumok
Az állami anyakönyvezést Magyarországon 1891. október 1. vezették be. A levéltárak az anyakönyvek másodpéldányait 1980. december 31-ig őrzik. Kutatási szabályzatokkal, online elérhető gyűjteményekkel, levéltári adatállományokkal kapcsolatos tájékoztató linkek levéltárak oldaláról (MNL, BFL):
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu
https://mnl.gov.hu/mnl/bazml/xv_gyujtemenyek
https://bparchiv.hu/ada arak/adatbazisok/
https://mnl.gov.hu/mnl/bazml/kutatoszolgalat
https://mnl.gov.hu/mnl/beml/kutatoszolgalat
https://www.eleveltar.hu/hu/kutatotermi-szabalyzat-bfl
Ezekben az adatbázisokban is találhatsz utalásokat az őseidről:
Mikrofilm anyakönyvek (136 Sátoraljaújhelyet érintő bejegyzés)
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek
Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának állományában lévő anyakönyvek adatait, illetve azok digitális másolatait tartalmazza. A mikrofilmek szkennelésével keletkezett mintegy 4 millió digitális felvétel az MNL kutatótermeiben tekinthető meg. Döntő többségében a gyűjtemény egyházi anyakönyveket tartalmaz 1895-ig, azonban bizonyos esetekben előfordulnak 20. század első feléig vezetett kötetek, illetve állami és egyházi anyakönyvek másodpéldányai is.
Kataszteri telekkönyvek (8 darab Sátoraljaújhelyről)
Az adatbázis a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) S 79 állagának iratait, elsősorban kataszteri telekkönyveket, továbbá más kataszteri iratokat tartalmaz, amelyek 1850 és 1918 között keletkeztek.
További információk
Kataszteri gyűjtemények
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=mnlscope&ref=mnlscope::6705
https://www.eleveltar.hu/digitalis-tartalom?source=mnlscope&ref=mnlscope::6707
http://www.negyzetkataszter.hu
Kataszteri térképek és iratok (1850–1916) https://aktakaland.wordpress.com/2015/04/02/kataszteri-terkepek-es-iratok-1850-1916/
HKataszteri iratok és térképek a családtörténet kutatásban
Polgári kori egyesületek (18 dokumentum Sátoraljaújhelyről)
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/polgari-kori-egyesuletek
Az adatbázisban az 1867 és 1944 között működött egyesületek listája található.
Polgári kori Magyarország egyesületei (59 dokumentum Sátoraljaújhelyről)
https://adatbazisokonline.mnl.gov.hu/adatbazis/polgarkori-egyesuletek